HU  |  DE  | EN

Fertőrákos története

Imre király 1199-re keltezett oklevelében Racus néven említi azt a falut, amely Sopron és a Fertő között, a Rákos-patak partján, a tavat nyugatról szegélyező dombsor víz felőli oldalán található. A név a rákokban gazdag folyóvízről ragadt rá. Ezt bizonyítja az 1457-ben először szereplő német megjelölés – Krewspach (később: Kroisbach) – is. A „villa” (falu) és határa a Szent István király által 1002 körül alapított győri püspökség birtokaihoz tartozott.
Az erdőktől határolt mezőgazdasági terület fő terménye a szőlő, de fontos volt az állattenyésztés, a nádkitermelés és a halászat is. Rákosnak nemcsak temploma és plébánosa említtetik, hanem már korán püspöki kastélya is. Urai először nyári lakként használták, de a török időkben a harcok és megszállás elől hosszabb ideig ide húzódtak vissza. Ennek a körülménynek köszönhette Rákos a mezővárosi rangot (1582). Számos iparosa, két vására volt, fal körítette.
A szabad királyi várossá fejlődő Sopron hamar szemet vetett a gazdagodó – átlag ötszáz lakosú – település területére és vámjaira, célját azonban mindössze kétszer, 1527–1533 között, illetve 1620-ban érhette el – mindig csak néhány évre.
A török Bécs elleni utolsó hadjáratában – 1683. július 26-án – elpusztította a mezővárost. Ez a gyászos nap, a nagyobbrészt magyar lakosság teljes elűzésének, rabságba hurcolásának napja. Az ezt követő nyugodtabb idők túlnyomóan német nevű jobbágyai a püspökség által urbáriumban szabályozott módon dolgoztak, s a katolikus egyház szellemi irányításával élték le életüket.
A most már egészen az 1946. évi kitelepítésig szinte tisztán német anyanyelvű és katolikus mezőváros plébániai iskolája csak lassan fejlődött. Ennek nagyrészt az lehetett az oka, hogy a helybeliek jámbor emberek voltak ugyan, de nem nagyon akartak változtatni a hagyományos termelési módokon vagy társadalmi szokásaikon. Nem szívesen engedték gyermekeiket az otthoni munkából az iskolamester keze alá. Évszázadok során csak egy helybeli nevét jegyezték föl, aki külföldi egyetemen folytatta tanulmányait.
Furlani soproni orvos 1738-ban megjelentetett könyvecskéje arról ad hírt latin nyelven, hogy a mezőváros dombjának lábánál gyógyforrások fakadnak föl. Sajnos ezek a források ma már elapadtak. Viszont a környéken, s a tó falu felőli részén is számos fúrás bizonyítja, hogy a doktor megállapításai megfelelnek a valóságnak. Nincs messze innét Balf, a rómaiak óta működő gyógyfürdő.
A Fertő, a legnyugatibb sztyeptó szeszélyességére a mondák ködétől az újabb korok kutatásáig számos bizonyságot gyűjtöttek egybe népek, tudósok. Elég rendszerességgel száradt ki szinte teljesen, hogy mire felszántották, ismét elfoglalja régi helyét.
A nádaratás és a halászat – váltakozó szerencsével – biztosította a falu lakosságának a megélhetést. A szőlővel együtt a gyarapodást is. A püspökség uradalmának árnyékában törpebirtokokon és az erdőtől elhódított irtásföldeken küszködött a természettel a rákosi ember.
A falu mezővárosi rangjának lassan megkopott a fénye. A vásárokat már régen nem tartották meg, mikor 1871-ben törvényt hoztak az országgyűlésben a községekről, s ezzel a mezővárosi címnek végképpen bealkonyult. Bizonyos előrelépést jelentett, mikor 1902-ben nagyközséggé alakulhatott. Megkülönböztetésül az ország más hasonló nevű településeitől, 1906-ban neve Fertőrákos lett. Jegyző, csendőrőrs jelezte az államhatalmat. Villanyt csak 1939 elején kapott. A lakosság számának változásai: 997-en voltak 1773-ban, 1256-an 1828-ban, 1980-an 1880-ban, 3371-en 1934-ben. Szinte kizárólag németek és katolikusok.
Vasútja máig sincs. Iparról – a patak mentén jól-rosszul működő malmokat kivéve – nem nagyon beszélhetünk. De híres kőfejtőjében évszázadok óta folyt a munka. Ez különösen a XIX. század második felében vált gazdaságilag meghatározóvá. Számos bécsi középületbe építették be a rákosi lajtamészkövet.
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést a velencei egyezmény Sopronra és környékére vonatkozón 1921-ben módosította. Az elrendelt népszavazás összesített eredménye szerint Sopron és környéke, Fertőrákossal együtt, magyar maradt. A két háború közötti gazdasági nehézségek előbb felvirágoztatták a csempészetet, később megélénkült a határszéli legális forgalom is. A második világháború ide hajtott zsidó munkaszolgálatosait falusiak segítették élelemmel. A szovjet csapatok 1945. március 31-én foglalták el Fertőrákost.
Később sorsdöntőnek bizonyult az 1941 elején megtartott népszámlálás: február 1-jén 3745-en lakták a falut. Az akkori propaganda arra biztatta az állampolgárokat, hogy a német anyanyelvűek magyar érzelműnek jelezzék magukat. Sajnos ez a különbségtevés nem segített 1946-ban, a kitelepítés elrendelésekor. A faluból három vonatszerelvény németet vittek ki, a lakosság szinte 90 százalékát, április 24-én, május 6-án és 7-én, Németország amerikai zónájába. Helyüket a legkülönbözőbb vidékekről érkezett, a mezőgazdasághoz alig-alig értő telepesek foglalták el. 1949. január 1-jén 2053 a lakosok száma.
Az 1947. évi párizsi békeszerződés itt nem hozott módosulást. Annál inkább a földreform és a kommunista párt országos előretörése. A püspökség birtokait elvették, a kastélyt lefoglalták. A tanácsrendszerben Fertőrákos község kezdetben a régi Sopron és Győr-Moson vármegyéből szervezett Győr-Sopron megye soproni járásához tartozott, majd Sopron vonzáskörzetébe került. Téeszek alakultak. A nádaratást Fertőszentmiklósról irányították. A határsáv rendszere, a szögesdrót és időnként az aknazár megbénított víziéletet, szárazföldi és határforgalmat. A lakosok nagy része a városban kapott munkát.
A szigor enyhülésének első jeleként 1958-ban ismét magyar vitorlások jelentek meg a fertőrákosi öböl vizén, 1970. június 27-én pedig megtartották az első előadást a Barlangszínházban. Mégis évtizedekre volt szükség ahhoz, hogy rendeződjenek a viszonyok. A falu felfedezésében oroszlánrésze van az ICOMOS – International Council of Monuments and Sites – műemlékekkel foglalkozó szervezetének az 1980-as évek végén. Megjelenése, kiadványa, felmérései nyomán indult el a falu értékeinek megvédése, felújítása, széles körű tudatosítása.
Fertőrákos határában található az a hely, ahol az NDK-sok végre áttörték a szögesdrótzárat. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai piknik révén vonult be a világtörténetbe. A község a rendszerváltás utáni fejlődését az egyre élénkülő idegenforgalomnak köszönheti. A közművesítés teljes, egyre-másra épülnek a panziók.
 
(Forrás: Kézikönyvtár – Száz Magyar Falu)

KRONOLÓGIA

Események időrendben

Kr. e. 12 millió évvel: a rákosi kőfejtő lajtamészkövének kialakulása – miocén
Kr. e. 5,4 millió évvel: a Pannon-tenger megszűnése
Kr. e. 2,4 millió évtől: jégkorszak
Kőkorszak, bronzkor, vaskor követik egymást. Megjelennek az emberek a rómaiak előtt
Kr. e. az I. századtól telepednek le itt a rómaiak – kőbányászat, szőlő, villák
Kr. u. a III. században: a Mithras-szentély – Mithraeum – felépítése és működése
A Kr. u. VIII. századtól frankok tűnnek föl
900 után a honfoglaló magyarok megjelenése a környéken
1002 után a győri püspökség birtoka
1199-ben villa Racus első oklevéli említése
A XII. és XIII. sz. fordulóján a Szent Miklósnak szentelt első templom építése
1254-ben írásos hivatkozás a püspöki kastélyra.
1311-ben a soproniak lerombolják a kastélyt
1441. február 25-én Sopront és környékét elzálogosítják Frigyesnek, a későbbi német-római császárnak
1441-ben Frigyes király és császár embere, Sopron új kapitánya, Ebersdorfer Zsigmond, teszi Rákosra a kezét
1441 és 1464 között Rákost a közeli Macskakő várának tulajdonosai birtokolják
1457-ben a falu német nevének – Kroisbach – első említése
1464-ben visszakerül a győri püspökhöz, Macskakő várát lerombolják
1527 és 1533 között Rákos Soproné
1529- és 1532-ben török martalócok feltűnése
1532-ben mustra – fegyverfoghatók szemléje – Sopronban. Rákosiak a védők között
1573-ban tűzvész pusztít
1580 körül a győri püspök Rákosra menekül a török elől
1582. február 20-án kapja meg a mezővárosi rangot, két vásár tartásával
1587-ben említik először a községházát és a plébániai iskolát
1587-ben állította össze a püspök az urbáriumot
1590-ben tűzvész támad
1594. szeptember 29-én Győrt beveszik a törökök. Visszafoglalják tőlük 1598-ban
1605-ben Bocskai seregének sarcolásai
1606-ban újra tűzvész pusztít a mezővárosban
1620-ban Bethlentől megkapják a soproniak Rákost
1622-ben Rákos ismét a győri püspöké
1644-ben pestisjárvány
1648-ban tűzvész támad
1649-ben Rákos II. Draskovich György püspökkel szemben pert nyer
1662: Széchényi püspök megnagyobbíttatja a templomot és a kastélyt
1674-ben a Fertő a legszélesebb
1679-ben pestisjárvány szedi áldozatait
1683. július 26-án a török utolsó pusztításának a templom is áldozatul esik
1695-ben a templomot újra felszentelik – ismét Szent Miklós nevére
A XVII. századtól kölcsönös zenés körmeneteket tartanak Sopron és Rákos között
1701-től pestisjárvány
1704-től kurucok gyakori portyázásai okoznak kárt
1712 és 1713 között pestisjárvány dúl
1728-ban tűzvész pusztít
1738-ban megjelenik Furlani soproni orvos könyvecskéje Rákosról és vizéről
1743 után Zichy püspök befejezi a kastély átépítését mai formájára
1767-ben Mária Terézia úrbéri rendezése: kérdések és válaszok
1770-ben megint egy tűzvész
1777. szeptember 1-jén a templom újbóli felszentelése Szent Miklós nevére és egyszersmind Krisztus mennybemenetelének tiszteletére
1796-ban tűzvész okoz nagy károkat
1797-ben Fengler püspök az első nyilvános kutat repeszti a sziklába
1809-ben francia sarcolás
1832-ben a nagy kolerajárvány Rákoson is szed áldozatokat
1843. július 27-én nagy tűzvész, amelyben több mint száz ház égett le
1848. június 27- és augusztus 11-én országgyűlési választás. Siker csak másodjára
1853. március 2-én az Úrbéri pátens véglegesen eltörli a jobbágyrendszert
1855-ben hajóközlekedés a Fertőn
1857-től osztrák cég bérli a kőfejtőt
1860 és 1867 között üvegfestőműhely a kastélyban
1866-ban Storno Ferenc felfedezi és boltozattal megvédi a Mithras-szentélyt
1869. október 3-án körmenet a Fertőn át száraz lábbal Boldogasszonyba (Frauenkirchen)
1871-ben a Männergesangverein – Férfidalegylet – alapítása
1871. június 7-én Rákos elveszti mezővárosi rangját. A községekről szóló 1871: XVIII. tc.-t a király akkor szentesíti
1872-ben a Virágosmajor elnevezése és kápolnájának építése az 1869. évi körmenet emlékére
1872-ben a Pius uradalmi major alapítása
1874-ben új iskola nyílik
1884-től fertői „veranda” épül Rákos vonalában a fürdőzők részére
1884-ben Fertői Csónakázó Társaság alapítása
1886-ban megépül az iskola második tanterme
1892-ben megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egyesület
1899-ben az iskolát három tantermesre bővítik
1899-ben körjegyzőség létesül
1902-ben Rákos nagyközség lesz Meggyessel együtt
1906-ban elkészül az iskola negyedik tanterme
1906. augusztus 21-én Rákos neve Fertőrákossá bővül
1907 és 1912 között a Dunántúli Turista Egyesület fürdőházat üzemeltet a Fertőn
1917-ben megnyílik az első óvoda
1921. évi népszavazás Sopron és környéke hovatartozásáról. Fertőrákoson december 16-án tartják
1922 és 1923 között az új országhatár megállapítása
1928-ban telefont kap a falu jegyzősége
1929. augusztus 29. és szeptember 2. között leégett a Fertő háromezer holdnyi nádasa
1929-1930-ban új iskola és óvoda épül. Mindkettőt apácák vezetik
1936-ban villámcsapás érte a templomot. Nagy volt a pusztítás
1937. június 27-én az első szabadtéri előadás a kőfejtőben
1939. február 23-án kigyullad a villany a faluban
1941. évi népszámlálás
1941-ben megalakult a Fertői Vitorlázó Egyesület
1944. december 24-én Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzése Sopronkőhidán
1944 és 1945 között a fasiszták munkatábort telepítenek a falu szélére
1945. március 31-én a szovjet csapatok bevonulása
1945 áprilisától szórványosan új telepesek érkeznek
1945 májusában földbirtokreform és a püspöki kastély elvétele
1946. április 24-én, május 6-án és 7-én a német nyelvű lakosság többségének kitelepítése
1946-ban a telepesek második hulláma érkezik meg
1947. február 10., a párizsi békeszerződés aláírása. Itt nem hoz változást
1949-től határzár, határövezet, aknák, „vasfüggöny”, a Fertőt elzárják a közönség elől
1950. május 11-től bevezetik a tanácsrendszert
1957. július 7-én a Virágosmajortól induló terepszemlével kezdődik újból a fertői víziélet
1958. január 7., a Fertői Vitorlás Szövetség megalakulása
1967-től megindulnak a rendszeres magyar tudományos vizsgálatok a Fertőn
1969. május 1-jén befejeződik az aknazár felszedése
1970. június 27-én a Barlangszínház első előadása
1970-ben a vízitelepet „felsőbb utasításra” Sopronhoz csatolják
1971-ben vezetékes vizet kap a falu
1975.: a község történelmi magját védetté nyilvánítják
1977. január 1. Fertőrákost és más Sopron környéki községeket Sopronnak rendelik alá. Első lépés a járás megszüntetésére.
1981-ben soproni tanácsrendelet a fertői vízitelep üzemeltetésére
1984-ben megszűnik a soproni járás, Fertőrákos Sopron vonzáskörzetében
1987 és 1992 között az ICOMOS felmérése, nyomában helyreállítások
1988-ban az első búcsú a kitelepítettek szervezett részvételével
1989. augusztus 19. Páneurópai piknik
1990. április 8-án megnyílik a meggyesi (mörbischi) határátkelő
1990. szeptember 30-án megválasztják a község önkormányzati képviselőit, a polgármesteri hivatal elkezdi működését, újra alakul a kórus
1991-ben kábeltelevízió-hálózatot szerelnek fel
1992-ben zajlik ismét nagyszabású búcsú, a tűzoltók rendezésében; helytörténeti kiállítást szerveznek a kastélyban
1992–1994-ben kiépítik a szennyvízcsatorna hálózatát
1993-tól látogatható a helyreállított – és új védőépületet kapott – Mithras-szentély
1995-ben nemzetközi „Kiritog 1995” – búcsú – a renovált és felszentelt templomban és egyéb helyszíneken.
1995-től 1996-ig a gázvezeték építése
1996-ban a kitelepítettek emlékművének felavatása – Örsi András műve – a kitelepítés 50. évfordulójára
1998-ban a virágosmajori kápolna felújítás utáni felszentelése
1999-ben helytörténeti kiállítást átköltözik a jelenlegi helyére Fő utca 152.
1999. augusztus 20.: Fertőrákos nyolcszáz éves fennállásának jubileuma, községi zászló, községháza avatása
1999-ben Polgármesteri hivatal új épületbe költözése
2009-ben Páneurópai Piknik 20. éves évfordulója
2012-ben Madonna tér felújítása
2012-ben Községi könyvtár új épületbe költözése
2013-ban Játszótér átadása
2013-ban Felújított Mithrasz szentély átadása
2014-ben Fertőrákos bora választás
2014-ben Új óvoda épület átadása
2014-ben Buszforduló átadása
2015-ben Felújított Kőfejtő és Barlangszínház átadása

Fertőrákos díszpolgárai

Tobler Mária
Fertőrákos képviselő-testülete 1994. május 15-én, búcsú napján DÍSZPOLGÁRI CÍMET adományozott Tobler Máriának, aki a kitelepített német nemzetiségű lakosság és Fertőrákos község lakossága között áldozatos kapcsolatápoló munkát fejtett ki.

Fuchs János
Fertőrákos képviselő-testülete 1994. május 15-én, búcsú napján DÍSZPOLGÁRI CÍMET adományozott Fuchs Jánosnak, aki Fertőrákos lakossága oktatásában és kulturális nevelésében fejtett ki áldozatos munkát.

Rainer Krumbein
Fertőrákos képviselő-testülete 1998. május 24-én, búcsú napján POSZTUMUSZ DÍSZPOLGÁRI CÍMET adományozott Rainer Krumbeinnek, Grossengottern és Fertőrákos község közötti áldozatos kapcsolatteremtő munkájáért.

Szekeres János
Fertőrákos képviselő-testülete 2012. május 16-án, DÍSZPOLGÁRI CÍMET adományozott Szekeres János Őrkanonok-Plébánosnak, a település érdekében kifejtett kimagasló tevékenységének elismeréseként.

Vállalkozások

Minden jog fenntartva © Fertőrákos 2021 | Készítette: Schubert Dávid