A középkori templom tornyának felhasználásával épült – Zichy Ferenc püspök támogatásával – a XVII-XVIII. századi barokk stílusú templom.

Középkori dokumentumokból kitűnik, hogy Fertőrákos a térség több településétől eltérően nem Sopron város, hanem a győri püspök birtoka volt. Ez ugyan a falu birtoklásáért gyakori harcokat eredményezett, de a püspököknek gondjuk volt a falura, és gondoskodásuknak szép bizonyítéka a templom. 1241-ben mint a Boldogságos Szűz templomát említik először az oklevelek, amit a XVI. században a törökök elpusztítottak. Széchényi György püspök építtetett újat, és Szent Miklós védelmébe ajánlotta. “Hajója és szentélye magas, tágas. Főoltára mellett két mellékoltára van, és a szószéket török szőnyeg díszítette.” 
Az új templom 1683-ban, amikor a törökök Bécset ostromolták, ismét a háborúk áldozatává vált. “A boltozat leszakadt, padjait elégették, oltárai elpusztultak.” 1696-ban viszont már szépen felújítva várta a híveket. Mai formáját a XVIII. század második felében – Zichy Ferenc püspöknek köszönhetően – nyerte. A kőbábos erkéllyel zárt, gúlasisakkal fedett, teljesen tagolatlan masszív torony szinte sugározza a háborúknak kitett történetét. 

A keskeny ablakokkal áttört sima falak is inkább a mostoha múltat, mint a barokk kort idézik. A barokk a belsőben jelenik meg. A Krisztus mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet kékesen márványozott aranyozott fa oltárépítmény veszi körül. A félköríves kereten Zichy-címer, amely vélhetően a templom XVIII. századi felújítójára utal. Mind a kettő a XX. században készült. Oldalt Szent Imre és Szent István színezett faszobrai állnak. Jellegzetes barokk alkotás a két mellékoltár: angyalok aranyozott felhőcsoporton, füzérdíszek, barokk angyalkák, domborműves tabernákulum. Ezekkel harmonizál a szószék, mellvédjén három aranyozott dombormű és néger fiú tartotta díszes keresztelőkút. Szépek a konzolokon álló aranyozott faszobrok: Szent Flórián zászlós sisakos alakja, illetve Szent Kajetán a kereszttel.