A fertőrákosi Mithrasz szentély az alábbi időpontokban látogatható:
május 1. és május 15. között, valamint szeptember 1. és szeptember 30. között péntektől vasárnapig: 10-16 óra között.
május 16. és augusztus 31. között: keddtől vasárnapig 10-18 óra között.
2014. október 14-től 2015. április 30-ig zárva tart.

A belépés díjtalan!

További információ a 20/216-2776 telefonszámon kérhető.

A rómaiak idejében a településen és környékén virágzó élet folyt, amit számos építménymaradvány és a temető bizonyít.
A kor legrégebbi emlékét a Mithrasz- barlangban találjuk, amely a falutól északra, a Fertő partján, a mai határ közvetlen közelében fekszik.
A barlangot 1866-ban egy Malleschitz György nevű kőfaragó fedezte fel. Idősebb Storno Ferenc soproni építésszel a rárakódott földtől, elvadult bozóttól megtisztították, amikor is feltárult egy üreg, amelynek hátsó falát egy harmadfél méter magas faragott relief kő borította, amely Mitrász istenség bikaölő alakját örökítette meg.
Jobbról-balról egy-egy genius vette körül; az egyik felfelé, a másik lefelé tartott fáklyával. A dombormű alsó szélén levő feljegyzésből csak három szó volt olvasható: „fecit impendo suo”,amiből az következtethető, hogy azt egy ember emelte saját költségén.

Volt a barlagban még két fogadalmi kő rövidített felírásokkal,amelyeket Mommsen, Paur és Storno úgy fejtettek meg, hogy az elsőt Septimus Justinianus, a XIII. Gemina Antoniana légió fegyvertárosa, a másodikat pedig egy Julius Saturninus nevű római tiszt állította a Napisten számára
Az urnákban talált pénzérmék alapján a szentély keletkezését a III.század első felére tették. Massalszky herceg egy a Soproni Szemlében megjelent tanulmányába a barlangot egy 254-378 között használatban levő szentélynek mondja, amelyben hitehagyó Julian császár is mutatott be emberáldozatot, amikor dunai hajóútját Carnuntumban 4 napra megszakítva kíséretével együtt felkereste a szentélyt, hogy trónja elfoglalása előtt az istenséget kiengesztelje.
Mitrász-barlangot sem Carnuntumban, sem Scarbantiában nem talált, mert a Napisten tisztelete eltért a római hivatalos vallástól. Mivel a rákosi szentély közelében téglából készült hamutartókat és mindegyikben pénzdarabokat is találtak, biztosra vehető, hogy a szentélynek kezelői, őrzői voltak, tehát valamiféle település is fejlődhetett mellette.
Ezt a szentélyt a Gratianus császár éltal kibocsátott birodalmi rendelet szerint ( 378 ) le kellett volna rombolni, de mivel a forgalomtól távol eső, eldugott hely volt, fenn maradt és mivel felügyelői elhagyták, idővel eltemetődött és csak 1500 év múlva került szerencsés véletlen következtében napvilágra.

Éjszakai fotó forrása: www.mithras.hu