www.fertorakosikofejto.hu
https://www.facebook.com/barlangszinhaz
https://www.instagram.com/barlangszinhaz/
A kőfejtő területén 10-12 évmillióval ezelőtt a miocén korszakban tenger hullámzott. A kőfejtő anyaga tengeri üledék, csigák, kagylók, mészvázú állatok milliárdjaiból keletkezett a Lajta-mészkő néven ismert mészkő, mely nevét a Lajta-hegységről kapta. Már a rómaiak is bányászták – egyebek között a mai Sopron helyén állt Scarbantia falainak építéséhez. A nagyobb ütemű kitermelés 1857-ben indult meg, amikor a kőbánya a Bécsi Építőtársaság tulajdonába került.
A 12 millió éves kőzet elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, és elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használják. Ezért bányászta az ember évszázadokon át az értékesebb részeket, és hagyta meg a lazább rétegeket, amelyek mint hatalmas mennyezet borulnak a megmaradt oszlopokra.
Az egyiptomi sziklatemplomok sejtelmes világát idéző barlang természetes díszletet ad a nyaranta rendezett operaelőadásoknak. 1970-ben alapította meg Várady György színházigazgató a barlangszínházat. Ezt 1985-ben korszerűsítették: a nézőtérre padlófűtést és új széksorokat, a színpadra modern világítást szereltek, és megoldották a műszaki személyzet elhelyezését is.
Napjainkban az Európai Unió segítségével sikerült modern, minden igényt kiszolgáló színházzá és igazi élményt adó látogató központtá fejleszteni a kőfejtőt. A színháztér 760 fő befogadására alkalmas nézőtérrel, fűthető székekkel, megnövelt területű, modern színházi fény- és hangtechnikával ellátott színpaddal, föld alatti és felszíni kiszolgáló egységekkel rendelkezik. A felújított Fertőrákosi Barlangszínház 2015. június 19-től, szinte az év teljes időszakában várja változatos programkínálattal a nézőket.
A kőfejtő hivatalos oldalán (http://www.fertorakosikofejto.hu/temapark.html) az alábbi információk találhatók a Témaparkról:
A kőfejtő felszínén vezető Sziklai benge Tanösvény elsősorban a fertőrákosi kőfejtő, másodsorban a Fertőmelléki-dombsor és a Fertő-Hanság Nemzeti Park természeti értékeit mutatja be. A kilátópontokon kialakított tematikus bemutatóhelyek segítségével megismerheti a fontosabb élőhelyeket, az ösvény mellett előforduló védett növény- és állatfajokat, a jelenlegi és a múltbeli tájhasználatot. A kőfejtő belső területe (barlang) egy többfunkciós, az ember és a természet formálta barlangszerű tér, amely egy nem szokványos kiállító- és játszóhelyet rejt.
A kiállítás két nagyobb egységre válik szét:
1. őslénytani bemutató, amely a területen fejtett lajtamészkő keletkezésének körülményeivel foglalkozik (életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin testrekonstrukciók, őscápa állkapocs, fosszília másolatok, valódi kövületek, gerinces és gerinctelen ősmaradványok, filmvetítés, diorámák),
2. valamint a lajtamészkő hasznosításával foglalkozó egység (mészkőfajták bemutatása, kőtömbök, lapidárium).A két fő terület további egységekre bontható:
1. A Lajtamészkő Formáció kialakulás – A miocén (badeni) tengeri élőhelyek:– Bevezető
– Időalagút
– Miocén tenger csarnoka
2. A lajtamészkő hasznosítása:
– Kőbányászat csarnoka
– Kőfaragás csarnoka
9421 Fertőrákos, Fő u. 1. GPS: 47.727238, 16.643594
Telefon: 99 / 530-400, 99 / 530-404
E-mail: kofejtoinfo@prokultura.hu; kofejtopenztar@prokultura.hu
A Soproni Ünnepi Hetek gerincét az Európa-hírű fertőrákosi kőfejtőben 1970-től rendszeressé váló előadások jelentik.
A kezdet kezdetén a soproni fúvósok úgynevezett sétahangversenyeket rendeztek. Az első előadást 1970. nyarán tarották. Egy 1982-ben készült építészeit szakvélemény szerint: “a kőfejtő külső és belső tereinek egybeolvadása, a fény és árnyék irracionális játéka olyan élményt nyújt, amihez hasonlót csak az ókori építészet tudott nyújtani.”
A hagyományokhoz híven elsősorban operaelőadásokat mutatnak be a számos operett, táncprodukció és zenekari hangverseny mellett.
A színház befogadóképessége: 760 fő
Minden jog fenntartva © Fertőrákos 2021 | Készítette: Schubert Dávid